Információ, hozzászólások
(átlag: 5 / 1 szavazat) szavazni bejelentkezés után lehet

A TÁMOP 3.1.1 projekt keretében végzett kutatásunk egyik fontos állomása volt, hogy az iskolaépületekkel mint fizikai környezetekkel szemben támasztott minőségi jellemzőket, követelményeket elemeztük.

Az általunk tanulmányozott szakirodalmak tartalomelemzésével kilenc kritériumcsoportot állapítottunk meg. Az alábbiakban ezekről lesz szó.

A jó tanulási környezet befogadó: tekintetbe veszi az érintett tanulói korcsoportok életkori sajátosságait (például színek, terek belmagassága), szociokulturális szokásait (kuckók illetve nyitott terek aránya, díszítés módja) - úgy, hogy ezzel egyik csoportot sem rekeszti ki.

Lényeges, hogy az összes szempontot úgy kell teljesíteni, hogy a vonatkozó előírásokon túl (például tűz- és munkavédelem) az egyes érdekcsoportok igényeivel (szülők szempontjai, értékvédelem) is találkozzanak. Ehhez az érintett csoportok folyamatos párbeszéde szükséges.

Jelenlegi ismereteink szerint legjobban változatos környezetben tanulunk, ahol bizonyos mennyiségű, időnként változó formájú inger ér bennünket. Ezt a fizikai környezet úgy támogatja megfelelően, ha lehetőséget ad a pedagógusoknak arra, hogy változatos tanulási formákat, tevékenységeket alkalmazhassanak.

A közösség építésének egyik feltétele, hogy találkozó- és gyülekezőhelyek alakuljanak ki. Az iyen terek keretet adnak a közösségi hagyományok ápolásának. Az is fontos, hogy az intézmény alkalmas legyen arra, hogy a településhez kötődő más közösségekkel is kapcsolatot ápoljon. Mindezt úgy, hogy a nyitottság mellett a biztonsági szempontokat sem hagyja figyelmen kívül.

A tudósok már az 1950-es évektől kezdve foglalkoznak azzal, hogy az épület fizikai mérete mellett a tagolása, beosztása hogyan hat az épülethasználókra. Mára már azt is kísérletek bizonyítják, hogy nemcsak az intézményhez való kötődést, hanem a tanulás hatékonyságát is segíti, ha a környezet megfelel az olvashatóság szempontjainak.

Számos vizsgálat tapasztalatai mutatják, hogy a fiatalok akkor válnak környezetükkel szemben érzékennyé, ha azt értékesnek és szépnek ismerik meg. A fizikai környezet tiszteletén túl az iskoláknak abban is szereppük van, hogy a zöld technológiákat, az energiatudatosságot működő példaként, a gyakorlatban tapasztaltassák meg - ne csak demonstrálják vagy elméletben mutassanak rá ezek jelentőségére.

Gyakran tapasztaltuk, hogy a tudatosan, az érdekcsoportok megfelelő bevonásával megtett kis lépések hatása felülmúlja a várakozásokat. Ráadásul a jól tervezett apró lépések egymás hatását jelentősen erősítik is.